Szobanövények

A saját növénykéim megvannak úgy ahogy, kicsit többet kéne permetezzem őket, de állandóan elfelejtem. Az öntözéssel rendben lennénk, úgy látszik 2-3 naponta elég nekik az öntözés, addigra épp, hogy kiszárad a földjük.
Na de ami bosszant, az, hogy anyukám például rengeteg növény esetén megtölti az alatta levő tálkát vízzel és soha nem rothadt ki egyetlen növénye sem… bezzeg nálam!!! Néha nem értem ezeket a dolgokat, mert ő egy csomó mindent rendez ahogy jön, ahogy látta volt még a saját anyukájától és a növények köszönik szépen jól vannak… bezzeg én kavics ágyat tettem alájuk, vigyázok, hogy a tálka nem legyen tele vízzel és mégis az ő növények sokkal szebbek mint az enyémek… Na mindegy

Gondolkoztunk azon, hogy mi lehet… talán a remek fényviszonyik, és az is, hogy ő esővízzel locsolja őket! Nem csapvízzel mint én.

Hoztam fotókat is, pár szobanövény és kerti virágok is mert annyira szépek!

Az igazság az, hogy kissé hanyagolva vannak a növényeim amióta megvan a kutya. Sokkal többet kell dolgoznom is, na meg a tekergések, meg a kutya bolondozásai miatt néha igencsak elfelejtem szegény növényeket. Az tuti biztos, hogy a túlöntözés veszélye már nem fenyegeti őket… Végül is azt hiszem emiatt 2 növény purcant csak ki, úgyhogy a vesztesség nem olyan vészes. A többiek meg vagy megszokták vagy nem is olyan rossz nekik a heti 2-3 öntözés. Mert ezzel van leginkább gondom.

Végül is mára be van “programozva” öntözés és addig nem fekszem le amíg meg nem kapják a víz adagjukat.

Mindig idegesített ez a standard szöveg a wordpress blogok esetében, de most mégis megtartom. Hogy mivé lesz ez a lap, magam sem tudom, hogy mit szeretnék arról van halvány fogalmam… De tervezni nincs kedvem, mert abba már elfáradtam, úgy hogy itt rövid leszek.

Igen vannak szobanövényeim. Régebben szerettem őket de eszembe se jutott megöntözni valamelyiket hetekig… Így nem sok maradt életben. Aztán valami hirtelen (szerintem véletlen) folyamán elkezdtem egy icipicit foglalkozni velük, majd többet, és még többet…

Közelről sem vagyok szakértő, de megkedveltem a zöld foltokat a lakásba, és most már foglalkozom is velük… Ezt a foglalkozást nem minden növény bírja ki, de remélem hamarosan több lesz az ami kibírja és kevesebb pusztul el “gondoskodásomtól”.