Szobanövények

Tegnap nagyon rendes voltam … úgy 12 óra fele éjjel fejeztem be a munkát és ekkor megcsapott az,hogy jesszusom én megígértem a növényeknek, hogy ma kapnak vízet. Már majdnem átcsúsztam holnapra, de mégis sikerült betartanom az ígéretemet! Mind egy szálig meg lettek öntözve.
Ekkor vettem észre egy furcsaságot… méghozzá a Monstera Deliciosa, ami lezuhant ő is egy napon a magasból és emiatt 2 cserépbe ültettem vissza… az eredeti cserépben lakó tiszta nedves és rothad el. Nem értem mitől, mert nem volt az többet öntözve mint a másik ás mégis. Kitettem a folyosóra, bár ha jól értettem nem kedveli annyira a nagy fényt, de csak ott van elég meleg ahhoz, hogy kissé kiszáradjon a földje. Hátha megmarad még az is.
A másik cserépbe ültetett Monstera szépen elkezdett helyrejönni… ez a régi cserépes meg pusztul el.

Na de lényeg, hogy rendes voltam és megöntöztem a növényeimet!

Az igazság az, hogy kissé hanyagolva vannak a növényeim amióta megvan a kutya. Sokkal többet kell dolgoznom is, na meg a tekergések, meg a kutya bolondozásai miatt néha igencsak elfelejtem szegény növényeket. Az tuti biztos, hogy a túlöntözés veszélye már nem fenyegeti őket… Végül is azt hiszem emiatt 2 növény purcant csak ki, úgyhogy a vesztesség nem olyan vészes. A többiek meg vagy megszokták vagy nem is olyan rossz nekik a heti 2-3 öntözés. Mert ezzel van leginkább gondom.

Végül is mára be van “programozva” öntözés és addig nem fekszem le amíg meg nem kapják a víz adagjukat.

Már régebben vettem Avokádót. Persze nem készítettem belőle semmit, mivel szeretem  úgy nyersen ahogy van. Ellenben a magját odaadtam anyukámnak aki elültette. Egyszer csak megjelent a cserépben valami, ami nagyon nő Az avokádó növény az természetesen, aki nyárára kikerült a kertbe, hadd erősödjön meg

Uhhh nagyon nekiestem szegény növénykéimnek! De olyan satnyák lettek, a tavalyi csodaszél egészséges hajtásoknak nyoma veszett, vékony, még színben is más hajtásokat eresztett. Ezért úgy döntöttem, itt az ideje megújjulniuk. Na persze hagytam “magnak” pár  2-3 növényt amit nem “bántottam”, de a nagyon hosszúakat amelyek a folyosót díszítették, nos azokat megnyírtam.

Annyira, hogy még fotót se merek feltenni róluk

Na lehet majd készítek mégis.

Klivia vagy Clivia? Na tudja a szösz.  A szomszédasszony mutatta meg és tátva maradt a szám. Eddig azt hittem csak a levél dísznövényeket szeretem, de kezdek rájönni, hogy a virágzó szobanövények is nagyon érdekesek! Na szóval itt vannak képek a narancssárga clivia virággal, ha holnap szép idő van akkor lehet még fog készülni pár kép. Csodaszépek!

Egyszer vala a Scindapsus aureus. Ilyen néven vásároltam meg a boltba azt hiszem egy tövet. Mert tetszett, mert guszta volt, mert olyan jaj de édes. Na miután nyelvemet kitörve sikerült megtanulnom a nevéből annyit, hogy scindapsus (gondolom azért mert hasonlított a lábszusszhoz… erre kiderült, hogy a magyarul a köztudatban szobai futóka néven szereplő Scindapsus igazából Epipremnum aureum, mivelhogy a nagy tudósék rájöttek, hogy igazából nem ide hanem oda tartozik. Lehet, hogy pont fordítva de ez most a mi szempontunkból igazán mindegy.

S akkor a Scindapsus aureus vagyis Epipremnum aureumvagy szóbai futóka egy igencsak igénytelen növény. Mégpedig annak kell lennie ha túlélte az én növénykezelési korszakomnak azon időszakát is amikor minden egyéb növény kipusztult… Sőt ő még szépen fejlődőtt. Ő, akarom mondani ők, mivelhogy már többen vannak. És nem elég, hogy igénytelen, de gyorsan is nő, egyszerű szaporítani.

A szaporítása úgy történik, hogy lecsípek egy 20-25 centis szár véget(hajtásdugvány), ahol vigyázok, hogy legyen egy két olyan kis akármi amivel ő a földbe tud kapaszkodni, gyökér kezdemény, azt eltemetem a földbe, megöntözöm és kész. Egy ideig konyúl, majd gyökeret ereszt szépen és van még egy új növényem.

Állítólag a fényígénye mérsékelt, bár nálam jó fénnyel bőségesen ellátott helyen vannak, nem éri pont direkt napfény, csak a rendőnyök (nem plüss, ez kínai) alatt ami átszűrődik. Öntözés szempontjából minden növényemmel egyforma mostohán bánok. Általában hetente kérszer locsolok, ha ilyen dög melegek vannak mint most is akkor talán háromszor, ha netán totálzagyva a fejem, akkor elfelejtem és csak egyszer… egy héten.

Tápoldatozni is szoktam a növényeket, ezek is kapnak a zöld levél tápból, na a tápnál teszek csak különbséget, vannak akiket kaktusz táppal kényeztetek. Azt kéthetente szoktam.

A blogon található néhány kép ezekkel a növénykékel, amikor még icike picikék

Néhány esti scindapsus kép:

(nagyon friss, ma készítettem)

Valami aloe félének saccolom meg tippelem, az oldalán levő cimke csak az árat tartalmazta, semmi egyéb infót. Annyira szép kis tömzsi  növény, hogy nem bírtam otthagyni a soppingolás közepette… Na majd kiderül, hogy kicsoda micsoda.

Ma volt nagy égszakadás földindulás! A második növényem, ami ebben az évben, jobban mondva egy hónap leforgása alatt elindul és fejre esik. Erre a pletykára meg fölöttébb büszke voltam, olyan gyönyörűen nőtt és virult, hogy jaj csak na. Erre ma se szó, se beszéd öngyilkosságot kísérelt meg és kamikaze módon lehányta vettette magát a magasból.

Persze kezdetben azt hittem megint bolond ebem hülyéskedik… meg is kérdeztem PrezLee mi a frászt dolgozol már megint, ő meg szegény megszeppenve és azt hiszem megijedve bámult rám, hogy mi van. Nem, nem ő volt ezen esetben, de mivel annyi marhaságot művelt, akár ezt is ráfoghatnám.

Szerencsére a másik növény (az a Monstera Deliciosa volt) is életben maradt, sőt kettő lett belőle. Kicsit csáré meg féloldalas, de mire katona lesz eszébe se jut ezen zuhanása. A Monsteráról nem készítettem fotót zuhanás után. Ellenben a pletykáról igen.

Miután sikerült kibogoznom a letört szálakat, kiderült, hogy a lefele lógó része a felére csökkent. Na de ez van, majd kinő még szebb helyette. Néztem egy darabig, hogy a letörött szálakkal mit is csináljak, de az igazság az, hogy pletykám annyi van mint falun lenni szokott… “tele van a padlás” is, mindenhol pletyka pletyka meg pletyka, nagyon szeretem de azért gondolnom kell a télre is, amikor hova a bánatba teszem majd őket? tán pletyka ágyon fogom aludni téli álmomat? Na ezen dolgokat figyelembe véve (meg büntetés képpen is, hogy lássa mi lesz a vége ha csak úgy szökdösik a növény, meg elrettentő példaként a többieknek is ha ugrásra támadna kedvük) a kukába dobtam a leszakadt szálakat.

Ilyen volt:

zuhanás után a megszeppent ebbel…

és ami maradt…

hát kicsit meggyérült… de végül is nem csoda, hiszen valami 2,5 métert ugrott…

Valamit kiokoskodtam, egyelőre úgy nézem, legközelebb nem fog lezuhanni, most ki van kötve a cserép.

A hétvégén készült pár fótó a kertben is. Hoztam ezekből is néhányat.
Ennek a szegfűnek olyan csodálatos illata van, hogy az egyszerűen mesés!

Portula “ültetvény”… a tavaly kiszóródott magok megindultak Portula erdő lesz itt…

Hagyma

Kapor

Szobahagyma

Nagyon szomorú a babér helyzete továbbra is… Nem tudom ha túléli ezt a telet, vagyis a fénytelen időszakot…

A levelén található tetűk nagyon megviselték, amilyen gyönyörű volt a nyáron, annyira lesatnyult szegény most a télen… még remélek, bár nem sok jót jósolok neki…

Utoljára Celaflor Schadlingsfrei Spray-t használtam, ami elméletileg ezeket a kártevőket is ki kellett volna készítse, de helyette a növényem pusztul. Nem hinném, hogy a szer miatt, inkább nagyon legyengült és azért

Pár kép azért arról, hogy milyen állapotban van. Ma mielőtt levágtam volna az elszáradt ágakat, és persze utána, kissé kopaszon…

és miután levágtam a száradt dolgokat, illetve megint befújtam a Celaflor-ral:

Persze nincs épp ilyen sötét a szobába mint a fotón látszik, de a növénykének még mindig nem elég. A nap sem süt eleget, és a napfény is kevés. De remélem mégiscsak van esélye életben maradni.