Szobanövények

Már régebben vettem Avokádót. Persze nem készítettem belőle semmit, mivel szeretem  úgy nyersen ahogy van. Ellenben a magját odaadtam anyukámnak aki elültette. Egyszer csak megjelent a cserépben valami, ami nagyon nő Az avokádó növény az természetesen, aki nyárára kikerült a kertbe, hadd erősödjön meg

Hoztam egy pár ilyen képet is … annyira szép színesek

Megint az ő növényeiről hoztam képet. Egyszerűen fantasztikus ahogyan nekiindultak és nőnek a virágai, szobanövényei! Csak ámulok, bámulok ahogyan a Colocasia hétről hétre nagyobb és erősebb leveleket ereszt, a vízi pálma is duplázza magát, a Kála ami már haldokolt most 6-ik levelét ereszti, és olyan erőteljes, hogy majd megharapnám. A Kála mellé na ne dobjuk ki alapon beszurt pletyka meg olyan erős, hogy ha leesne a cserép visszapattanna a pletyka levelein Csodásak.

Ez a háló azért van kifeszítve, hogy ne érje túlzott fény a növényeket.

Euphorbia trigona:

Az enyém sajnos elpusztult. Nem tudom megérteni mi baja lett. Mert egyszerűen csak elkezdett kornyadozni. Majd takonyszerű állaga lett majd kidobtam.

Klivia vagy Clivia? Na tudja a szösz.  A szomszédasszony mutatta meg és tátva maradt a szám. Eddig azt hittem csak a levél dísznövényeket szeretem, de kezdek rájönni, hogy a virágzó szobanövények is nagyon érdekesek! Na szóval itt vannak képek a narancssárga clivia virággal, ha holnap szép idő van akkor lehet még fog készülni pár kép. Csodaszépek!

Egyszer vala a Scindapsus aureus. Ilyen néven vásároltam meg a boltba azt hiszem egy tövet. Mert tetszett, mert guszta volt, mert olyan jaj de édes. Na miután nyelvemet kitörve sikerült megtanulnom a nevéből annyit, hogy scindapsus (gondolom azért mert hasonlított a lábszusszhoz… erre kiderült, hogy a magyarul a köztudatban szobai futóka néven szereplő Scindapsus igazából Epipremnum aureum, mivelhogy a nagy tudósék rájöttek, hogy igazából nem ide hanem oda tartozik. Lehet, hogy pont fordítva de ez most a mi szempontunkból igazán mindegy.

S akkor a Scindapsus aureus vagyis Epipremnum aureumvagy szóbai futóka egy igencsak igénytelen növény. Mégpedig annak kell lennie ha túlélte az én növénykezelési korszakomnak azon időszakát is amikor minden egyéb növény kipusztult… Sőt ő még szépen fejlődőtt. Ő, akarom mondani ők, mivelhogy már többen vannak. És nem elég, hogy igénytelen, de gyorsan is nő, egyszerű szaporítani.

A szaporítása úgy történik, hogy lecsípek egy 20-25 centis szár véget(hajtásdugvány), ahol vigyázok, hogy legyen egy két olyan kis akármi amivel ő a földbe tud kapaszkodni, gyökér kezdemény, azt eltemetem a földbe, megöntözöm és kész. Egy ideig konyúl, majd gyökeret ereszt szépen és van még egy új növényem.

Állítólag a fényígénye mérsékelt, bár nálam jó fénnyel bőségesen ellátott helyen vannak, nem éri pont direkt napfény, csak a rendőnyök (nem plüss, ez kínai) alatt ami átszűrődik. Öntözés szempontjából minden növényemmel egyforma mostohán bánok. Általában hetente kérszer locsolok, ha ilyen dög melegek vannak mint most is akkor talán háromszor, ha netán totálzagyva a fejem, akkor elfelejtem és csak egyszer… egy héten.

Tápoldatozni is szoktam a növényeket, ezek is kapnak a zöld levél tápból, na a tápnál teszek csak különbséget, vannak akiket kaktusz táppal kényeztetek. Azt kéthetente szoktam.

A blogon található néhány kép ezekkel a növénykékel, amikor még icike picikék

Néhány esti scindapsus kép:

(nagyon friss, ma készítettem)

Valami aloe félének saccolom meg tippelem, az oldalán levő cimke csak az árat tartalmazta, semmi egyéb infót. Annyira szép kis tömzsi  növény, hogy nem bírtam otthagyni a soppingolás közepette… Na majd kiderül, hogy kicsoda micsoda.

Ma volt nagy égszakadás földindulás! A második növényem, ami ebben az évben, jobban mondva egy hónap leforgása alatt elindul és fejre esik. Erre a pletykára meg fölöttébb büszke voltam, olyan gyönyörűen nőtt és virult, hogy jaj csak na. Erre ma se szó, se beszéd öngyilkosságot kísérelt meg és kamikaze módon lehányta vettette magát a magasból.

Persze kezdetben azt hittem megint bolond ebem hülyéskedik… meg is kérdeztem PrezLee mi a frászt dolgozol már megint, ő meg szegény megszeppenve és azt hiszem megijedve bámult rám, hogy mi van. Nem, nem ő volt ezen esetben, de mivel annyi marhaságot művelt, akár ezt is ráfoghatnám.

Szerencsére a másik növény (az a Monstera Deliciosa volt) is életben maradt, sőt kettő lett belőle. Kicsit csáré meg féloldalas, de mire katona lesz eszébe se jut ezen zuhanása. A Monsteráról nem készítettem fotót zuhanás után. Ellenben a pletykáról igen.

Miután sikerült kibogoznom a letört szálakat, kiderült, hogy a lefele lógó része a felére csökkent. Na de ez van, majd kinő még szebb helyette. Néztem egy darabig, hogy a letörött szálakkal mit is csináljak, de az igazság az, hogy pletykám annyi van mint falun lenni szokott… “tele van a padlás” is, mindenhol pletyka pletyka meg pletyka, nagyon szeretem de azért gondolnom kell a télre is, amikor hova a bánatba teszem majd őket? tán pletyka ágyon fogom aludni téli álmomat? Na ezen dolgokat figyelembe véve (meg büntetés képpen is, hogy lássa mi lesz a vége ha csak úgy szökdösik a növény, meg elrettentő példaként a többieknek is ha ugrásra támadna kedvük) a kukába dobtam a leszakadt szálakat.

Ilyen volt:

zuhanás után a megszeppent ebbel…

és ami maradt…

hát kicsit meggyérült… de végül is nem csoda, hiszen valami 2,5 métert ugrott…

Valamit kiokoskodtam, egyelőre úgy nézem, legközelebb nem fog lezuhanni, most ki van kötve a cserép.

Ismét falun jártam és nem győztem megcsodálni a növényeket a virágházban. Egy hét alatt a kála kinövesztette a negyedik levelet, a colocasia is majdnem teljesen kibontotta a másodikat, a pletyka meg olyan húsos leveleket hoz, majd megettem őket! Tényleg gyönyőrűek!

Aztán pár rózsa kép és ami megint gyönyőrű volt a liliom. Valamint fehér bazsarózsa.

de vegyük őket sorba:

Bazsarózsa

a kála:

Colocasia

a nagyon szép pletyka

Rózsák

Liliomok

A hétvégén készült pár fótó a kertben is. Hoztam ezekből is néhányat.
Ennek a szegfűnek olyan csodálatos illata van, hogy az egyszerűen mesés!

Portula “ültetvény”… a tavaly kiszóródott magok megindultak Portula erdő lesz itt…

Hagyma

Kapor

Szobahagyma

Kissé irigykedve csodáltam meg anyukám szobanövényeit. Az történt ugyanis, hogy most ők virágházba költöztek. Ezt csak azért is említem, hogy legyen nyílvánvaló mennyire fontos nekik a fény. Mert ennek a virágháznak a teteje olyan modern műanyag, ami kissé megszűri a fényt. Persze most készül a védőháló is, a nagy nyári perzselő napsütés ellen, ami szükség szerint elhúzható. De hogy a növények milyenek lettek, alig pár hét alatt, hát döbbenetes.

A majdnem halálra ítélt kála immár 3 levéllel büszkélkedik. És ezek a levelek olyan vaskosak, olyan kis kövérek, hogy csak mind fogná az ember meg a kezével.

Ezek a levelek nagyon rövíd száron vannak. Az a furcsa, hogy eddig szegény növény nyúlt az égig, és bár a levelei nagyobbak voltak, mégis “fújta el őket a szél”. Na ezeket nem fújná el. Ja és ezek a növények tápot akkor kaptak, amikor én végre nem felejtettem el és meglocsoltam őket. Azóta nem tudom ha kaptak-e vagy sem, meg fogom érdeklődni.

Kedvencem a Colocasia meg … hát hogy is mondjam. Ő is nagyon erőteljes és kövér friss levélkét készül növeszteni, ilyen erőtelyes Colocasiat csak patikákban láttam. Gondolom ott elég sok vegyszer tekereg a levegőben is… vagy ki tudja mivel kezelik a patikus nénik…

A vízipálma is megindult és ő is egyre rövidebb száron ereszti a leveleit.

Ez a növény is olyan vézna és erőtlen volt pár hete, hogy kész csoda ahogy most kinéz. Hiába na, megviselte őket a téli fénytelenség a lakásban. Pedig az ablak előtt voltak, de mégsem ugyanaz a fény erőssége mint most itt.

A pletyka is csodaszép kövér leveleket ereget

Egy kaktusz virág, csak mert szép… a virágja. Bár a növény kissé kivénhedt és nem olyan szép.

És a virág amit anyák napjára vittem.